Legyen valóban kötelező a parlamenti bizottságok előtti megjelenés!

A Jobbik azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy tegyék kötelezővé a parlamenti bizottságok - legyenek az állandóak vagy eseti vizsgálóbizottságok - előtti megjelenést és a távolmaradókat sújtsa büntetőintézkedés. Mint ismeretes a Quaestor-ügyben Volner János a Országgyűlés Vállalkozásfejlesztési Bizottságának elnöke beidézte Szijjártó Pétert külgazdasági és külügyminisztert és Matolcsy Györgyöt a Magyar Nemzeti Bank elnökét, hogy a bizottság megtudja, mit tud a KKM és az MNB vezetősége a Quaestor-ügyről. A beidézettek azonban távol maradtak a meghallgatástól. Staudt Gábor, a párt országgyűlési képviselője keddi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy szankciók híján nem veszik komolyan a bizottsági idézéseket és ellehetetlenítik a testületek munkáját.

A politikus emlékeztet arra, hogy még 2010 szeptemberében javasolta a Jobbik a Btk. módosítást, hogy a népképviseleti szerv vizsgálatának akadályozását törvény büntesse, szavai szerint ez a módosítás, pontosan ezekre az esetekre vonatkozhatott volna. Az új Btk. módosításának vitája folyamán, ezt a Fidesz leszavazta.

Staudt azt mondta, hogy mindössze annyi előrelépés történt ez ügyben, hogy az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságán beidézés esetén, a meg nem jelenés az szabálysértés lett. Emlékezett, hogy emiatt egyedül Mesterházy Attila ellen indult eljárás, a Simon-ügyben, de ezt is lezárták, mert a bíróság “furcsa indoklása” szerint az MSZP egykori elnöke nem bírhatott az adott ügy szempontjából releváns információkkal. Holott a bíróság jogszabály-értelmezésének kizárólag arra kellett volna vonatkozni ami a törvényben áll, miszerint a meg nem jelenés büntethető, hiszen ha egy ilyen népképviseleti bizottság valakit megakar hallgatni, arra bizonyára meg van az oka. Staudt azt mondta, hogy eddig egyedül egy pártelnök, Vona Gábor jelent meg a Nemzetbiztonsági Bizottság ülésén idézésre, ellentétben például Orbán Viktorral. Gyurcsány Ferenc egyenesen a közösségi oldalán üzente meg, amikor beidézték, hogy nem megy el a bizottsági meghallgatásra.

A Jobbik a Nemzetbiztonsági Bizottsággal kapcsolatos már létező, büntethető tényállást, minden bizottságra kiterjesztené. Staudt úgy véli, hogy az ezzel kapcsolatos törvényjavaslat még a mai napon az Országgyűlés elé kerülhet. Az ellenzéki vezető erejének politikusa azt mondta, ha a Fidesz tényleg érdekelt az elszámoltatásban, a közélet megtisztításában, a brókerbotrányok tisztázásában, akkor támogatni fogja a javaslatot. Staudt Gábor szerint az a minimum, hogy ezt megszavazza a Fidesz, de ha így sem sikerül elérni a sikeres bizottsági meghallgatásokat, keményebb lépéseket is eltudna képzelni a Jobbik, hogy ne lehessen “packázni az emberekkel”.

Az állam nem véd meg, de a pénz persze kéne neki!

Először a sértett, csak utána az állam - jellemezte dr. Staudt Gábor, a Jobbik parlamenti képviselője azon törvénymódosító javaslatát, ami a bűncselekmények áldozatául esett személyek és azok családjainak kártérítését segítené elő.

A képviselő a szíven szúrt Marian Cozma kézilabdázó és az agyonvert Szögi Lajos tanár példáját hozta fel, mellyel kapcsolatban elmondta: hiába vannak jogerős kártérítési ítéletek, a bűnözőktől lefoglalt vagyonért először az állam áll sorba, mondván, meg kívánja téríteni a bűnügyi költségeket. A sértett, vagy annak családja csak ezután következhet, ám jellemző, hogy a bűnügyi költség olyan magas, hogy nekik már semmi nem jut.

Ráadásul - tette hozzá - a büntetőeljárásról szóló törvényben foglaltak szerint az igazságügyi miniszter az elkövető kérelmére elengedheti a bűnügyi költségek megtérítését, ugyanakkor az áldozati fél ezt már nem kérheti. Pedig ha kérhetné, akkor az elkövetőnek nem az állam felé, hanem rögtön az áldozatok felé kellene teljesítenie a kártérítést. A törvényt a Jobbik úgy módosítaná, hogy a bűnügyi költségek elengedését hivatalból lehetővé tennék, illetve a miniszteri kérelemhez megadnák a jogot a sértetteknek is.

 

Dr. Staudt Gábor bejelentette továbbá, hogy az Országgyűlésnek benyújtott törvénymódosító javaslatban a végrehajtásról szóló törvényt is módosítanák, eszerint - mintegy bebiztosítva az előzőleg említett javaslat célját - az állam polgárjogi igénye egyszerűen "helyet cserélhetne" az állampolgárokkal, és az új rendszerben

 

előbb az áldozatok kapnák meg a kártérítést, az állam csak utána kérhetné számon a bűnügyi költséget az elkövetőkön - ha kell, akár évtizedeken át, különböző levonások formájában.

 

A képviselő közölte, hogy javaslatukat előremutatónak tartják, mely egy első lépést jelenthet a tényleges kártérítések felé. Dr. Staudt Gábor úgy fogalmazott, a Jobbik szolidáris a bűncselekmények áldozataival, viszont most "az állam nem védi meg állampolgárait, de pofátlan módon tartja a markát, és így sok esetben nem jut semmi a valódi sértetteknek".

 

Marian Cozmát, az MKB Veszprém román kézilabdázóját 2009. február 8-án késelte halálra egy cigányhorda. A családnak megítélt kártérítés ugyanakkor elmarad, ugyanis az állam több mint 100 millió forintos bűnügyi költségre tart igényt, ez pedig a lefoglalt vagyonnál is több. A családnak tehát jó eséllyel egy forint sem jut, a sportoló apja pedig nemrég odáig jutott, hogy a magyar konzulátus előtt akarta magát felgyújtani, ha nem változtatnak a helyzeten.

 

Szögi Lajost 2006. október 15-én verték halálra Olaszliszkán: a tanár gyermekeivel tartott autóval egy közeli faluba, amikor egy cigány lány átszaladt előtte az úton. Ugyan az autó nem ütötte el a gyereket, de annak családtagjai magyarellenes kiáltások közepette a helyszínen, gyermekei szeme láttára végezték ki a férfit. A Szögi család a mai napig nem kapott kártérítést, hiába ítélte meg számára a bíróság. Az ún. „romagyilkosságok” ügyében a kormány külön forrásból biztosított 70 millió forintos kártérítést.

Alfahir.hu

A METRÓFEJLESZTÉSEK NÉLKÜL NEM LEHET BEZÁRNI A DÉLI PÁLYAUDVART

A Jobbik csak abban az esetben támogatná a Déli pályaudvar megszüntetését, ha ezt megelőzően megtörténne a 4-es metró Budaörsig és a 2-es metró Kelenföldig történő meghosszabbítása - mondta Staudt Gábor, a Jobbik országgyűlési képviselője, Császárné Kollár Tímea, a Jobbik Komárom-Esztergom és Pest megyei regionális igazgatójával közösen megtartott sajtótájékoztatóján.

Ugyan a Jobbik programjában is szerepelt a Déli pályaudvar megszüntetése, de azt a jelenlegi formában, megfelelő előkészítés és a Kelenföldi pályaudvar fejlesztése nélkül, egyik pillanatról a másikra nem lehet megvalósítani – hangsúlyozta a politikus (vonatkozó cikkünket itt olvashatja el)

Stuadt Gábor emlékeztetett: a 4-es metrót nem ilyen hosszúságúra tervezték, ennek ellenére a kormány nem támogatja annak továbbépítését. Ezt pedig a politikus szerint legalább Budaörsig meg kellene tenni. Szükségesnek látja továbbá a 2-es metró Kelenföldi pályaudvarig történő meghosszabbítását is. Jelezte: A következő hét éves ciklusban a közösségi közlekedés fejlesztésére elérhetőek lesznek az EU-s források is.

A radikálisok költséghatékony módon, a fúrópajzsos technológiát mellőzve, a kéreg alatt vezetett sínekkel valósítanák meg a 2-es metró meghosszabbítását. Ha már mindezek a fejlesztések megtörténtek, akkor meglátásuk szerint hasznosítható lenne az így felszabadult terület.

A politikus álláspontja szerint az elhamarkodott döntésben az is benne lehet, hogy a 4-es metró statisztikáit javítani kell. Ugyanis annak idején a szocialista városvezetés rossz becsléseket adott meg Brüsszelnek az EU-s pénzek lehívásakor.

Az agglomerációt is súlyosan érintené a Déli megszüntetése

Császárné Kollár Tímea, a Jobbik Komárom-Esztergom és Pest megyei regionális igazgatója is a metróberuházások mellett foglalt állást, s kijelentette: ezek hiányában a kormány "visszakényszeríti" autóikba az agglomerációból érkezőket.

A politikus felhívta a figyelmet arra is, hogy az agglomerációs gyűrű egészen a Dunántúlig kinyúlik, így a Déli pályaudvar megszüntetése sokkal több embert érintene, mint azt sokan elsőre gondolnák.

Elfogadhatatlannak nevezte továbbá, hogy a jelenlegi menetidő 30-40 perccel megnövekedjen. Ez szerinte az embereket ismét a gépkocsik használatára kényszerítené.
Az ellenzéki politikus végezetül cselekvési tervek és hatástanulmányok elkészítését szorgalmazta.

Alfahir.hu

A Jobbik honvédségfejlesztést sürget NATO-missziók helyett

Budapest, 2015. március 4., szerda (MTI) - A Jobbik a magyar határokat megvédő honvédségfejlesztésre helyezné hangsúlyt, s ennek rendelné alá NATO-szerepvállalást - mondta Staudt Gábor, a párt országgyűlési képviselője szerdai sajtótájékoztatóján.

Az ellenzéki politikus szerint a magyar szerepvállalások nem segítik elő Magyarország valódi békéjét. Jogos igény, hogy az ország maradjon ki olyan műveletekből, amelyek adott esetben terrorakciók célpontjává tehetik - jelentette ki.

Staudt Gábor felvetette, hogy mennyiben járul hozzá a magyar honvédek kiképzéséhez és milyen célja van az afganisztáni szerepvállalásnak és három évre szóló 500 ezer dolláros felajánlásnak azon túl, hogy "jófiúk szeretnénk lenni a NATO-n belül". Ugyanezt kérdezte a Baltikum légvédelmével összefüggésben is, kifogásolva, hogy azt nem kötelezettség, hanem felajánlás alapján végzi Magyarország, az erre fordított komoly pénzeket pedig szerinte optimálisabban is fel lehetne használni honvédségfejlesztésre.

A jobbikos képviselő azt is megjegyezte: szkeptikus a NATO védelmi szerepével kapcsolatban, s egy Magyarország elleni támadásban nem úgy működne az ötös cikkely, ahogy a kormány elképzeli. Azt hangoztatta: Magyarországnak képesnek kell lennie az önálló védelmére.