Nem kell lopni, s akkor jut mindenre

A huszonhét éves Staudt Gábor lesz a Jobbik főpolgármester-jelöltje az őszi önkormányzati választásokon.

A radikális párt szerint jobb jelöltet nem is találhattak volna, ugyanis nem csak hatalomváltásra, hanem nemzedékváltásra is szükség van a főváros élén, hogy Budapest mielőbb visszanyerje méltóságát, hogy újra élhető város legyen. Staudt Gábor lapunknak adott interjújában elmondta, mint a legtöbb hasonló korú fiatal, ő is szívesen jár el szórakozni a belvárosba, de a nyugodt kikapcsolódáshoz feltétlenül szükség van a közbiztonság javítására, ami azonban nem jelent egyet a vaskalapossággal.

A Jobbik főpolgármester-jelöltje kifejtette, hogy a fővárosi tulajdonú közmű cégek ügyében a lehető legmélyebbre le kell majd ásni, de mindent meg fog tenni azért is, hogy közösségi terek létesüljenek, ahová berácsozott lakásaikból végre kimozdulhatnak a fővárosiak.

- Nem tudok pontos adatokat, de gyanítom, az elmúlt húsz évben te vagy az egyik legfiatalabb főpolgármester-jelölt.

- Én egy új nemzedéket képviselek, 1990 után nőttem fel. A Jobbik úgy gondolta, nem csak egyszerűen hatalom-, hanem generációváltásra is szükség van. Én is, mint a legtöbb fiatal eljárok szórakozni, de azt gondolom, senki nem szereti, amikor mondjuk az „éjszakai hetesen” keménykedő csoportok belekötnek az emberbe. Büszkén vállalom a rendpártiságomat, ami azonban semmiképpen nem jelent vaskalaposságot.

- Elkészült már a programod?

- Augusztusban hirdetünk majd programot, a nagy része már összeállt, apróbb részleteket még tisztázni kell a szakértőkkel. A Jobbikon belül felállt egy Budapest-stáb, mellyel már jó ideje dolgozunk azon, hogy a főváros lakosságának különleges igényeire kielégítő válaszokat találjunk. Tisztában vagyunk vele, hogy az ország többi részéhez képest Budapest speciális helyzetben van, külön igényekkel, külön irányvonalakkal. Ami adott esetben Budapesten problémát okoz, az nem biztos, hogy vidéken is az, és ez igaz fordítva is. Előfordulhat, hogy ami a vidék számára a legnagyobb probléma, az a fővárosban huszadrangú kérdés. A programunkat öt főbb területre építettük fel.

- Mik ezek?

- Nagy meglepést nem okozunk azzal, ha elárulom, hogy ezek között szerepel a közbiztonság, valamint a tömegközlekedés, amellyel kapcsolatban újszerű megoldási lehetőségekkel fogunk előállni. Fontos kérdéskör a közművek ügye: azokat milyen körülmények között bocsátották áruba, hogyan lehet felülvizsgálni ezek privatizációját, de fenn kell tartanunk a reprivatizáció lehetőségét is. Nem feledkezünk meg az éppen eladás alatt álló közművekről sem, ezek esetében mindent meg kell tennünk, hogy a főváros tulajdonában maradjanak. Meggyőződésünk, hogy a közművek idegen kézre játszása nemcsak a panelben és a tömbházakban élőket érinti, hanem a kertes házakban lakó fővárosiakat is. Negyedik programpontként nagy hangsúlyt fektetünk a zöldterületek megóvására, s habár ez minden főpolgármester programjában jelen volt, érdemben senki nem tett érte. Stoprendelettel megakadályoznánk a még meglévő zöldterületek beépítését. Vannak olyan területek, lepusztult gyárépületek, ahol számos fejlesztési lehetőség kínálkozik, még akár úgy is, hogy ezzel javíthatunk a városképen. Jobbikos újításként bemutatunk majd egy nagyszabású bérlakás építési programot is. Az, hogy a főváros élhetetlenné vált, annak is köszönhető, hogy a tulajdonviszonyok megborulni látszanak, nagyon sok lakópark üresen áll, nem tudjuk, kinek a tulajdonában vannak, és kiknek építettek ott lakásokat. Ezzel szemben a magyar fiatalok nem jutnak lakáshoz, és hitelt már nem mernek felvenni az otthonteremtéshez, mert látják, hogyan járt több ezer devizahiteles, ráadásul azzal is szembesülnek, hogy a forinthitelek rendkívül drágák. A Jobbik elképzelésének kialakításában figyelembe vettük az évtizedek óta jól működő nyugat-európai bérlakás programokat, ahol az állam vagy éppen az önkormányzat építteti ezeket, és elérhető áron biztosít lakhatást a fiatalok számára. Ha ezt sikerül hazánkban is megvalósítani, jelentős lépést tehetünk a demográfiai válság leküzdésének irányába. Sok fiatal azért nem vállal gyermeket, mert nincsen meg ehhez a megfelelő hátterük. Ez nyilvánvalóan egy hosszú távú folyamat, amely akkor lehet eredményes, ha kiszámítható, és a főváros és az állam egyaránt kiveszi a részét ebből a munkából.

- A közbiztonságról kicsit bővebben?

- Bár más súlypontokkal, de a közbiztonság nemcsak Borsodban, Hevesben vagy Szabolcsban, hanem a fővárosban is fontos. Elsősorban a köznyugalmat zavaró bűncselekményeket Budapesten is vissza kell szorítani. Nem hiszem, hogy attól lenne merevebb egy város, hogy rend van benne, sőt meggyőződésem szerint akkor lehet felhőtlenül szórakozni, ha eközben biztonságban érezzük magunkat, de közben mi magunk is betartjuk az alapvető viselkedési normákat. A túlzott liberalizmus visszafelé sül el, és az teszi igazán élhetetlenné a várost. Ugyanakkor annak sem vagyok a pártján, hogy minden szórakozóhelynek be kelljen zárnia. Ki kell alakítani olyan övezeteket a belvárosban, ahová szórakozni járhatnak a turisták, fiatalok úgy, hogy közben nem zavarják az ott élők nyugalmát.

- Mit tehet egy átlagos fővárosi, hogy biztonságban érezze magát?

- Egyre több rács között kell élniük a fővárosi embereknek. Az állatvédelmi törvények hál’ Istennek már egyre kevesebb rácsot engedélyeznek, mindent megteszünk, hogy az állatokat megóvjuk attól, hogy élőlényhez méltatlan körülmények között éljenek. Magunkat viszont egyre inkább embertelen körülmények közé tereljük. A sok biztonsági rács, zár miatt egyre nagyobb kulcscsomókkal kell járnunk, s ez nemcsak a belvárosiak problémája, a külső kerületekben élőké is. Én magam egy biztonságosnak mondható kerületben élek Budafokon, viszont felénk is felüti fejét a bűnözés, hiszen a környező kisebb-nagyobb településekről rendszeresen járnak át szervezett módon betörni,
lopni. A rendőrség pedig szinte teljesen tehetetlen. Ezen nincs mit csodálkozni, hiszen összesen két rendőrautó teljesít szolgálatot a XXII. kerületben, s ezek közül is az egyik fenntartását az önkormányzat biztosítja. Hiába alakul ki egy környéken jó kapcsolat a háztulajdonosok között, hiába szerveznék meg saját maguk közvetlen környezetükben a figyelőrendszert, ha a törvény szerint csak olyan kamerarendszer telepíthető, amely a rendőrségre van bekötve. A rendőrségnek viszont nincsen kapacitása a bejövő képek figyelésére, illetve szükség esetén az intézkedésre. Összegezve, az biztos, hogy a közbiztonságot a Jobbikon kívül senki nem fogja megoldani, hiszen látjuk azokat a javaslatokat, amelyekkel eddig a kormány próbálkozott. Ezek meglehetősen gyengék és erélytelenek a napjainkra kialakult helyzetben. Csodákra nem számíthatunk, a rendőrök létszáma sem növelhető jelentősen egyik napról a másikra.

- Gyakran hasonlítják össze Budapestet Prágával. Míg utóbbinak van egy egységes arculata, hangulata, a mi fővárosunkról ez már kevésbé mondható el.

- Budapest napjainkra élhetetlenné vált, miközben minden adottsága megvan, hogy ne csak a magyarok, hanem a külföldiek számára is kedvelt hellyé váljon. A legfontosabb, amit meg kell oldani, hogy a város tiszta legyen. Legalább ilyen fontos, hogy ésszerű megoldást találjunk az autók számának csökkentésére a belvárosban. Megoldásra váró feladat, hogy ne működhessenek, illetve ne találhassanak kiskapukat olyan éttermek, bárok, ahol ötvenezer forintot kérnek el három korsó sörért. Az igazi országimázs nem sokmilliárdos reklámkampányok útján alakul ki. Akkor lesz jó hírünk a világban, ha egy külföldi turista úgy tér haza budapesti kirándulásáról, hogy a “magyarok a rendkívül kedvesek, barátságosak, sok a jó kocsma és étterem náluk”.

- Tarlós István nemrég meglepő nyilatkozattal rukkolt elő. Ha ő lesz a főpolgármester, nem lesz elszámoltatás.

- Ahová nyúlunk, csontvázak potyognak ki a szekrényekből, pedig még nem is vagyunk olyan közel a dolgok sűrűjéhez, hogy jobban belelássunk. Megnyugtathatok mindenkit, hogy az elszámoltatásra is rendelkezünk már kész koncepcióval, ugyanakkor azt már most érdemes megjegyezni, hogy a szálak igen kuszák, és sokkal messzebbre vezetnek, mint azt bárki gondolná. Mondjuk úgy, hogy ezek a szálak átszövik a fővárosi politika elmúlt húsz évének elitjét.

- Konkrétum?

- A kampányban elő fogunk jönni például a BKV-t érintő ügyekkel, elég csak arra gondolnunk, hogy Aba Botond, a közlekedési vállalat egykori vezérigazgatója hány prominens politikusra tett terhelő vallomást, hála Istennek Hagyó Miklós már börtönben van. De arra a kérdésünkre is választ várunk majd, hogy miként lehetett jóval több pénzt megszavazni a közgyűlésnek például a Margit híd felújítására, mint amennyibe az ténylegesen kerül. Ha valaki ennyire nem tudja, mi mennyibe kerül, amögött valamilyen turpisság van, vagy ha valaki információk hiányában szavazta meg, szintén alkalmatlan a feladatára. Itt most ezer milliárdokról van szó.

- A választási kampányban a fideszes politikusok egyik kedvenc szóhasználatukkal élve azt mondták, a főváros cégeiből talicskával
tolták ki a pénzt. De akkor mégis mit csináltak éveken át a cégek felügyelőbizottságában helyet foglaló fideszes tagok?

- Azt hiszem, ha itt fény derül majd ezekre a visszaélésekre, ki fog derülni, hogy egyes felügyelőbizottsági tagok nem egyszerűen málészájúak voltak, akik nem vették észre, hogy mi történik, hanem tevőlegesen részt vettek ezekben a - nyugodtan mondhatom - bűncselekményekben. Megjegyzem, itt a volt Nemzetbiztonsági Hivatal szerepe is felvetődhet majd, ugyanis például a BKV nemzetbiztonsági védelem alatt áll, és vannak arra utaló jelek, hogy a céghez irányított ügynökök saját szakállukra dolgoztak, korrupciós pénzeket fogadtak el. Kíváncsi lennék, hogy azokon kívül, akik az utóbbi időben lebuktak, még hányan vannak, akik vígan teszik tovább a dolgukat.

- Ha már szóba került a nemzetbiztonság. Mit gondolsz, a politikai ellenfeleid ki fogják használni, hogy hivatalosan - egyelőre - te nemzetbiztonsági kockázatot jelentesz?

- Azt gondolom, ez egy kétélű fegyver, hiszen mi folyamatosan fel tudjuk tenni azt a kérdést, ez miként fordulhatott elő. Remélem, hogy a kampány idején már nem Balajti Lászlónak fogják hívni a szerencsétlen elnevezésű Alkotmányvédelmi Hivatal (AVH) vezetőjét, ugyanis ha ő, mint Gyurcsány Ferenc embere marad, akkor minden jóérzésű ember látni fogja, menynyire kilóg a lóláb. Medgyessy Péter mint D-209-es ügynök vagy a pufajkás Horn Gyula átment a szigorú rostán, mi pedig nem. Azért az nem túl életszerű, hogy az elmúlt húsz évben minden SZDSZ-es, MSZP-s gond nélkül átment a C-típusú átvilágításon, csak éppen mi, a négy jobbikos nem. Bízom benne, hogy a Belügyminisztérium korrigálja ezt a döntést, és belátják, hogy a kockázatot nem mi jelentjük. Ráadásul az emberek láthatják, hogy mi azok maradtunk, akik voltunk, nem simulunk be, és nem engedünk az elveinkből, minket nem lehet bedarálni. Budapestért, a budapestiekért ugyanolyan vehemenciával akarok küzdeni, ahogy teszem azt a saját ügyünkben.

- Örök téma - sajnos - a tömegközlekedés,parkolók hiánya, a dugók. Te miben látod a megoldást?

- Budafokról vonattal és BKV-val járok be a városba minden nap, nem terepjáróval mászok át a kátyúkon, mint ahogy ezt Demszky Gábor tette. Jó idő esetén szívesen pattanok robogóra, ami nagyon hasznos jármű, elkerülhető vele a dugóban való veszteglés. Az emberek nem azért nem járnak tömegközlekedéssel, mert megátalkodottak és szeretnek a dugóban ülve lépésben haladni, majd fizetni a parkolásért, hanem egyszerűen nincsen elég P+R parkoló a város azon pontjain, ahonnan az agglomerációból érkező emberek már metróval, hévvel vagy villamossal mennének tovább. Akár több ezer férőhelyes parkolókat, parkolóházakat építeni nem óriási beruházás. Azt viszont hang- súlyozni kel, hogy a belvárosi parkolás nem lehet ingyenes, viszont az így befolyó összegekkel szigorúan el kell számolni, s egy adott hányadából a már említett parkolók építésébe kell kezdeni. Ha az autósok látják, hogy a pénzükből azért fejlődik a város, szívesebben dobálják be az aprót a parkoló-automatába is.

- Horváth Csabának, a szocialisták jelöltjének volt egy emlékezetes jó híre, miszerint ingyenessé teszi a tömegközlekedést. Neked milyen
jó híreid vannak?

- Ilyen bombasztikus kijelentéssel természetesen nem tudok előrukkolni, viszont az tény, hogy már az országgyűlési választási programunkban is szerepelt, hogy egy BKV-jegy ne egy utazásra, hanem egy óra utazásra legyen érvényes, az árat pedig legalább egy átlagos nyugat-európai város szintjéhez kell igazítani. Csak példaként említem meg, hogy Strasbourgban három BKV-jegy áráért 24 óráig lehet utazni a város bármelyik közlekedési eszközén. Azt egyszer és mindenkorra el kell felejteni, hogy az embereket büntessük. Olyan feltételeket kell teremteni, hogy mindenkinek megérje jeggyel, bérlettel utazni. A mechanizmusra van egy példám: egy faluban kötelezték az embereket, hogy portájukon irtsák ki a parlagfüvet. Ez nem történt meg, az önkormányzat kiszabott összesen húszmillió forint büntetést, de ettől még a parlagfű maradt. Egy másik, hasonló adottságú településen a polgármester parlagfűgyűjtő versenyt hirdetett, aminek első díja egy laptop volt, a második, harmadik helyezett is értékes nyereménnyel térhetett haza - négyszázezer forintból megoldották a parlagfű problémát.

- Milyen terveid vannak arra, hogy a budapesti embereket kimozdítsd a lakásukból? Nagyon sokan szinte begubózódva élnek.

- Erre nagyon egyszerű a válasz: közösségi tereket kell létrehozni. Egy lehet egy jól kinéző játszótér, közpark, ahová a szülők leviszik a gyerekeket, s közben egymással is elbeszélgetnek, vagy egy sportpálya, ahol a tömegsportnak lehet helyet adni. Ez persze összefügg a már említett zöldövezetek fejlesztésével. Összességében azt tudom mondani, hogy nem kell feltalálni a spanyol viaszt, egyszerűen nem kell lopni, s
akkor jut mindenre. Ennyi.

A cikk megjelent a bar!kád hetilap előző számában.

barikad.hu