Nemzeti radikalizmus nagyvárosi módon - Interjú Staudt Gáborral

Ugyanolyan városlakónak érezzük magunkat, mint bárki más, ugyanúgy eljárunk dolgozni és szórakozni, csak éppen azon fáradozunk, hogy végre egy élhető és büszke magyar fővárosban élhessünk. Szerintem ez nagyon sokunk régi álma, akik Budapesten élünk. Ha nem magas lóról közelítünk az emberekhez, akkor érzik, hogy semmiben sem vagyunk mások, mint ők. Meggyőződésem, hogy ez a szemlélet, no meg a szorgos és megalkuvásmentes munka hozhatja meg azt az áttörést, ami Budapestet is a nemzeti radikalizmus egyik modern bástyájává emelheti – mondta lapunknak Staudt Gábor, a Jobbik országgyűlési képviselője, a párt budapesti elnöke.

 

- Új vezetőt választott a Jobbik fővárosi képviselőcsoportja. Miért döntöttek a személycsere mellett?

 

- A személycserére teljes konszenzus mellett került sor, a Jobbik budapesti frakciójának mindhárom tagja megszavazta. Gyakorlati indoka az volt, hogy Szabó György a legfelkészültebb általános szakértő képviselőnk, akit túlságosan és aránytalanul leterheltek a mindennapi vezetési feladatok, elvéve az időt a stratégiai programalkotástól. Régi tervünk előállni egy komoly közmunka-programmal, amely a szociális viszonyok rendezésén túl komoly lendületet adhatna a főváros fejlődésének is. Szabó György vállalta magára, hogy ezt a programot leteszi a budapesti elnökség asztalára. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy amikor budapesti elnöknek választottak, nem rejtettem véka alá, azt tartom alapelvnek, hogy a mozgalomnak van pártja, a pártnak pedig országgyűlési és önkormányzati képviselői, akik frakciókat alkotnak. Nem szakadhatunk el a gyökereinktől, az emberektől, akik megválasztottak minket, a Jobbik mint párt, csak egy eszköz a nemzeti missziónk véghezviteléhez, és még inkább eszközök a képviselőink. Ezért, ahogy a párt legfőbb politikai döntéshozó szerve az országos elnökség, úgy Budapesten a budapesti elnökség. Megjegyzem, hogy mindhárom fővárosi képviselőnk a budapesti elnökség tagja, és az összhang - hála Istennek - erős és töretlen. Losonczy Páltól, az új frakcióvezetőtől azt várom, hogy a Jobbik Budapest Programját szakmai alapon, de kőkeményen képviselje a fővárosi Közgyűlésben.

 

Elbliccelt elszámoltatás

 

- A Jobbik új frakcióvezetője tett feljelentést korábban az Andrássy út 47. szám alatti palota gyanús körülmények között történt értékesítése miatt. Az ügyészség vádat emelt a korábbi terézvárosi szocialista polgármester, Verók István és társai ellen az ügyben. Hagyó Miklós közben már házi őrizetbe került… Hol tart az elszámoltatás Budapesten?


- Sajnos nagyon szűkösek az eszközeink, de ami rendelkezésünkre áll, azt csatasorba állítjuk. Kezdeményezésünkre létrejött három fővárosi ellenőrző bizottság: a Heim Pál Gyermekkórház likviditási helyzete, gazdálkodása kapcsán kialakult milliárdos hiány és veszteség okainak a feltárására; a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep (csepeli szennyvíztisztító) megépítése körül kialakult botrányos helyzet okainak feltárására és a felelősök megnevezésére; illetve a dél-budapesti régió vízrendezése (budai patakok) kapcsán kialakult helyzet tisztázására. Hozzá kell tennem, a fenti bizottságok működtetésére megfelelő anyagi háttérre van szükség, amit egyelőre nem kaptunk meg, hiába nyújtottunk be módosító indítványt a költségvetési vita kapcsán, a Fidesz lesöpörte azt. Ez azért problémás, mert a megfelelő szakértői háttér nélkül nehéz dolgunk lesz, így ennek olyan üzenete van, mintha a Fidesz elviekben támogatná a múlt bűneinek feltárását, csak éppen a megfelelő eszközöktől próbálnak elzárni minket. De ez nem fog sikerülni nekik…

 

- Az ingatlanok elherdálása mellett itt van a négyes metró és a Margit híd felújítása, amely kívülről nézve egy óriási pénznyelő. Felülvizsgálják ezeket?

 

- Az előző ülésen szintén a mi kezdeményezésünkre létrejött a fővárosi beruházásokat vizsgáló eseti bizottság, amely állandó kontroll alatt hivatott tartani a nagyobb beruházások gazdasági és pénzügyi megvalósulását. Ehhez is kapcsolódóan javasoltuk, de sajnos csak elvi támogatást kaptunk hozzá a Fidesz részéről, amelyekkel már teljesen tele a padlás, hogy egy adott feladat végrehajtása érdekében alvállalkozót csak a feladat ellátására kötelezett fővárosi önkormányzati költségvetési szerv vonhat be. Ez megnehezítené a mutyis közbeszerzések eddigi rendszerét, ahol az eddigi gyakorlat az volt, hogy a pályázati nyertes a sokadik alvállalkozónak adja tovább a munkát, hogy aztán a végén ki se fizessék. Ezt az ígéretet mindenképpen számon fogjuk kérni a városvezetésen. De említhetném az elszámoltatási kérdéskör esetében azt a feljelentést is, ami a Ferihegyi repülőtéren található taxidrosztok ügyében tettem, mivel a Főváros úgy engedte át az üzemeltetési jogot a BA Zrt. számára, amelyik egy külföldi profitorientált cég, hogy ezért nem kért semmit cserébe. Ez azt jelenti leegyszerűsítve, hogy a BA Zrt. olyan dolog után szedett be több százmillió forintos díjat, amelyet a főváros ingyen bocsájtott a rendelkezésére. Ezt én hűtlen kezelésnek nevezem, és örömmel vettem, hogy az ügyészség befogadta a feljelentésemet az ügyben.

 

Összenőtt, ami összetartozik

 

- Tarlós István liberális tanácsadókkal vette magát körül. Atkári János egykori SZDSZ-es politikus 12 éven át volt Demszky Gábor főpolgármester-helyettese, segítette a Gyurcsány- és a Bajnai-kormányok munkáját. Ugyancsak Tarlós csapatához tartozik az ős-SZDSZ-es Győri Péter, aki 12 éven át a szociálpolitikai és lakásügyi bizottság elnöke volt. Ezek a személyi átfedések megnehezíthetik az elszámoltatás elkezdését?

 

- Meg nem könnyítik, az biztos. Én úgy gondolom, hogy a Demszky-korszak levitézlett gyászhuszárainak további foglalkoztatása elképesztően rossz húzás Tarlós István részéről. Bár azt nem mondhatjuk, hogy nem jelentette be előre a kampányban Tarlós, kikkel képzeli el a főváros vezetését. Ezt nagyon kemények kritizáltuk már a kampányban is, felhívva a figyelmet, hogy a Jobbik az egyetlen alternatíva azok részére, akik valódi elszámoltatást akarnak, és akkor nyugodnának meg, ha Demszky Gábor jól megérdemelt börtönbüntetését töltené. De ha már megemlítette Atkári Jánost. Az előző közgyűlésen a javaslatunkra felállt a költségvetési munkacsoport, amely az általunk elfogadhatatlannak tartott Atkári János ténykedését hivatott szemmel tartani. Már az is elképesztő és gyalázatos, hogy Atkári személyét, mint főtanácsadót kell kerülgetnünk a Városházán. Ezzel kapcsolatban azt is el kell mondanom, hogy megkezdtük a Vízművek és Csatornázási Művek privatizációs szerződéseinek vizsgálatát, amelyek esetében ki fog derülni, hogy azok súlyosan hátrányosan lettek megkötve a főváros szempontjából, és azt eredményezték, hogy például a vízdíjak ma Budapesten magasabbak, mint Párizsban. Ezeknek a szerződéseknek a legfőbb előkészítője és lebonyolítója szintén Atkári János volt, akinek, úgy tűnik, nincsen alternatívája az úgymond jobboldali városvezetés alatt sem… Én ezt egyszerűen gyalázatosnak tartom.

 

- Hasonló a helyzet a Fővárosi Közterület-felügyeletnél is, ahol az új városvezetés alatt is a múlt régi arcai bukkannak fel.

 

- Pető Györgyről beszélünk, aki a Belügyminisztérium III/II-es kémelhárítója, majd a KISZ Központi Bizottságának osztályvezetője volt, de „kipróbálta magát” Óbuda alpolgármestereként is, szocialista színekben. Ráadásul kevesek előtt ismert, hogy miután Óbudán mint politikus megbukott, visszatért ahonnan jött, és a rendőrség foglalkoztatta őt. Jelenlegi bizalmi pozíciójába a Teve utcából érkezett. Pető egyébként egyszerre vezet két nagyon fontos, mondhatni stratégiai fővárosi céget, a Fővárosi Biztonsági Iroda Nonprofit Kft.-t és a Fővárosi Közterület–felügyeletet. Vele történt meg egyébként, hogy egy elfogadott, fontos módosító javaslatot, amit a Jobbik nyújtott be, és a Közgyűlés elfogadta, egészen egyszerűen saját szájízének megfelelően, a lényeget kihagyva vezette át a Fővárosi Közterület–felügyelet SZMSZ-ébe. Ráadásul, amikor jeleztük a „hibát”, még neki állt feljebb, és telefonon megfenyegette a Jobbik frakcióvezetőjét. Az ügyben tartott sajtótájékoztatónk után Tarlós István tájékoztatott, hogy csak apróbb tévedésről volt szó, és azonnal korrigálják Petőék a hibát… Így mennek a fővárosban a dolgok, muszáj minden felett őrködnünk. Minket mindenesetre megnyugtatna az, ha Pető valamilyen formában végleg visszatérne a Teve utcába.

 

- Milyen eszközei vannak a Jobbiknak, hogy fény derüljön arra, hogyan folyhatott el 30 milliárd a Margit híd felújítására, miért működött veszteségesen a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt.?

 

- Kicsit tragikomikusan azt is mondhatnám, hogy a Margit híd örök. Elképesztő, hogy mindeddig mindenki milyen játszi könnyedséggel ment el a téma mellett, amikor a főpolgármester-jelölti kampányban hangsúlyos témaként elkezdtem feszegetni a jelenséget, állandó közlemény-háborúban álltam a kivitelező céggel, amely folyamatosan bizonygatta a lehetetlent, hogy ez a munka valós költségekkel készül el. A legutóbbi fejlemény az ügyben, hogy most több százmilliós pályázatot írnak ki szoborrekonstrukcióra a Margit híd vonatkozásában. Úgy látszik, 30 milliárd ide vagy oda, ez sem fért bele a költségekbe… Természetesen a Jobbik fővárosi frakciója ezt nem támogatta, és felháborodásunknak adtunk hangot. Persze magyarázat mindig van, de ahogy említettem, ezekből nem kérünk.

 

Demszky öröksége

 

- Hatalmas, 55 milliárdos hiánnyal fogadta el a fideszes többség a főváros költségvetését. Tarlós István szerint a város közvetlen adósságállománya eléri a 300 milliárd forintot, a ciklus előrevetített költségvetési hiánya pedig 160 milliárd forint. Elképzelhető, hogy a városvezetés az elődeihez hasonlóan az ingatlanvagyon eladásával próbálja meg a költségvetési lyukakat betömködni?

- Ezt sajnos reálisnak tartom. Készül egy javaslatunk, amely meggátolná a további ingatlan eladásokat, és maximum a hosszú távú bérbeadást tenné lehetővé. Az a meglátásom, hogy sokszor úgy terjesztenek be eladási javaslatra ingatlanokat, hogy csak helyrajzi számot adnak meg, amiből nem túl sok dolog derül ki: lehet az egy hasznavehetetlen, értéktelen viskó a város szélén, de egy nagyon komoly értékkel bíró belvárosi műemlékingatlan is. Emellett nem, vagy csak részlegesen állnak rendelkezésre hiteles értékbecslések, nagy eltérés lehet a nyilvántartott értékek és a valós értékek között is. Szükséges lenne a felülvizsgálni azt is, hogy a Demszky-korszakban elmutyizott ingatlanokat hogyan lehetne visszaszerezni, amihez igénybe kellene venni a büntető- és polgári jog teljes tárházát. Ehhez a Jobbik három képviselője nyilván kevés, a teljes elszámoltatáshoz a városvezetés akaratára lenne szükség. Ha mi nyertük volna az önkormányzati választásokat, már nagyon régen hozzákezdtünk volna. Azt szoktam mondani, belátjuk, hogy hatalmas gond van Budapesten, a „Demszky-örökség” elképesztően súlyos, ami mindenkitől áldozatvállalást igényel. De ez nem működik úgy, hogy elfelejtjük az elmúlt húsz évet, félrerakunk mindent, és elfogadjuk a megszorításokat. Ennek csak egyetlen módja van: ha konkrét személyi konzekvenciái, büntetőjogi következményei vannak az elmúlt két évtizednek, és itt nem a „kishalakra”, hanem a főkolomposokra gondolok. Ha Demszky és bűnbandája végre börtönben ülne, teljes vagyonelkobzás után, a visszavett vagyonok sem lennének elegendőek a költségvetés helyretételére.

 

- A városvezetés eddigi döntéseiből – például a városüzemeltetési feladatok kiszervezése – milyen gazdálkodási filozófia olvasható ki?

- A kiszervezések legfőbb következménye, hogy átláthatatlanná és tökéletesen ellenőrizhetetlenné teszik a városüzemeltetést. Ez nekünk, mint ellenzéki pártnak elfogadhatatlan, és óhatatlanul felveti a visszaélések lehetőségét. Ráadásul nem bizonyított, hogy így olcsóbbá tehető a városüzemeltetés rendszere. Ha viszont az a városvezetés indoka a kiszervezésekre, hogy nem bízik a dolgozók megbízhatóságában, akkor ezen kellene változtatni. Jelen pillanatban azt látjuk, hogy legfőképpen a kevés jobboldali érzelmű dolgozótól válik meg a városvezetés, ami teljesen felfoghatatlan…

 

 

Bukás és áttörés

 

- Képes szakítani a jelenlegi fideszes városvezetés a korábbi vezetői filozófiával, és idővel Budapest a magyarok fővárosa lesz, vagy menthetetlenül belesüpped a karakter nélküli metropolisok sorába?

 

- Sajnos én az utóbbira tennék nagy összeget. A jelenlegi városvezetés legfőképpen túlélni akar, ami nagyon kevés lesz. Ha elmaradnak a látványos eredmények, akkor az emberek nem fogják látni a különbséget a jelenlegi és a Demszky-korszak között. Az szinte senkihez nem fog eljutni, hogy közben az adósságállomány csökkent, a mutatók javultak. Ellenben az iszonyatos megszorítások hatása és az elszámoltatás elmaradása annál inkább látható lesz. A jelenlegi városvezetés tehát népszerűségvesztésre és sikertelenségre van kárhoztatva, nem tudja majd átlépni azokat a kereteket, amiket az elmúlt húsz év, saját politikájuk és emberállományuk húz rájuk. Arról nem is beszélve, hogy a Fidesz is ugyanúgy részese volt az elmúlt húsz évnek, kormányzati pozícióból restként, ellenzékként meg cinkosan végigasszisztálva azt az elmúlt két évtizedet, amely alatt végzetesen kiárulták hazánkat. Mindezek okán a Fidesz népszerűsége rohamosan csökkeni fog, nekünk pedig fel kell készülnünk a komolyabb politikai szerepvállalásra 2014-től.

 

- Az „elődöm az utódom” elv követésére utal, hogy a főváros a drogfüggőséggel leszámolni nem tudó Elvis Presleyről akar teret elnevezni Budapesten arra hivatkozva, hogy a zenész 1957 januárjában az Ed Sullivan Show-ban mondott néhány mondatot a magyar forradalomról. Ha már itt tartunk, Willis Conover amerikai lemezlovasról kevesebbet hallunk, aki a magyar szabadságharc eltiprása kapcsán rengeteg magyar előadó számának bemutatásával tisztelgett a kelet-európai hősök előtt népszerű rádióműsorában. Conovernek mégsem lesz tere, ahogy a szabadságharc hősének, Pongrátz Gergelynek sem.

 

- Sajnos ez kiválóan bemutatja azt a lelkületet, ami a jelenlegi városvezetésre jellemző. Nem a valódi rendszerváltáson, hanem a húsz éve ellopott rendszerváltás megvédésén dolgoznak. Ami egyre lehetetlenebb feladat. Ehhez kellenek az olyan látszatintézkedések, amelyek sajtóhírré válva foglalkoztatják az embereket, elterelve a figyelmet a valódi problémákról. Én egyébként onnan kezdeném a rendrakást, hogy a kommunista utcanevektől meg kell szabadulnunk. Folyamatban van egy átfogó tanulmány, amely Budapest összes utcája viszonylatában áttekinti, hol és milyen számban viselik utcáink olyan emberek nevét, akiknek emlékét már rég el kellett volna nyelnie a történelem süllyesztőjének. Ez azért nagy munka, mert lehetnek olyan kevésbé ismert „elvtársak”, akiknek neve elsőre nem okoz megbotránkozást, de érdemtelenségük mégis megállapítható. Ha a tanulmány elkészül, akkor kapunk majd pontos és tiszta képet arról, milyen számban vannak még ilyen közterületi elnevezések a fővárosban. Ezek után kezdődhet a következő munka, hogy a sok „név nélkül” maradt közterület elnevezésére javaslatot nyújtsunk be. Természetesen az ön által említett Pongrátz Gergely külön is szívügyünk, hiszen Gergely bácsit olyan példaképünknek tekintjük, akinek emlékét mielőbb meg kell örökíteni közterületen is. De említhetnénk akár Horthy Miklóst is, akiről semmilyen közterület nincsen elnevezve a fővárosban, és az országban is csak elvétve. Az erkölcsi megújulást és a valódi rendszerváltást nem lehet elkezdeni úgy, hogy tele vagyunk Leninről, Marxról és Szamuely Tiborról elnevezett utcákkal. A fővárosnak ebben is élen kell járnia!

 

- Budapesti elnökké választása után arról beszélt, hogy a Jobbiknak a fővárosban húsz-harminc százalékos támogatottságot kellene a jövőben szereznie. Milyen üzenetekkel lehet megnyerni a budapestieket?

 

- Budapest sok szempontból más, különleges pozíciót foglal el az országon belül. Ami vidéken hívó szó, az Budapesten akár érdektelenségbe is fulladhat, és igaz ez fordítva is. Nekünk egy speciálisan budapesti jobbikos arculatot kell megteremtenünk, ami alapértékeiben természetesen nem tér el az országos irányvonalaktól, de mégis megmutatja, hogy a Jobbik tud modern és jó értelemben nagyvárosi módon is kőkeményen nemzeti radikális politikát folytatni. Nem gondolom, hogy a politikát eddig jellemező álszentség csapdájába nekünk is bele kellene esnünk: ugyanolyan városlakónak érezzük magunkat, mint bárki más, ugyanúgy eljárunk dolgozni és szórakozni, csak éppen azon fáradozunk, hogy végre egy élhető és büszke magyar fővárosban élhessünk. Szerintem ez nagyon sokunk régi álma, akik Budapesten élünk. Ha nem magas lóról közelítünk az emberekhez, akkor érzik, hogy semmiben sem vagyunk mások, mint ők. Meggyőződésem, hogy ez a szemlélet, no meg a szorgos és megalkuvásmentes munka hozhatja meg azt az áttörést, ami Budapestet is a nemzeti radikalizmus egyik modern bástyájává emelheti. Azt pedig garantálom, hogy én és minden budapesti jobbikos ezért a célért fog dolgozni nap mint nap, korrekt, de kőkemény módon.

 

A cikk megjelent a bar!kád hetilap előző heti számában!