Minden érdeklődőt nagyon sok szeretettel várok a rózsavölgyi lakossági fórumomra! Aki nem tudna eljönni, de támogatná aláírásával az indulásomat, a XXII. kerületi Kossuth Lajos utca 60. szám alatti irodámban (H-P: 15-19 óra között), vagy a XI. kerületi Jobbik irodában (Villányi út 20/b, H-P: 9-17 óra között) megteheti!

A Valódi Nemzeti Konzultációnkra tekintettel találkozót kezdeményeztem dr. Kiss Norberttel, a budafoki rendelőintézet igazgatójával. Tájékozódásom célja az volt, hogy a legfrissebb információkhoz juthassak az intézmény működésével kapcsolatosan, tisztában lehessek a sikerekkel és a nehézségekkel egyaránt. Tudvalevő, hogy sajnos az egészségügy államilag alulfinanszírozott, így nagyon nagy kihívás a rendelkezésre álló forrásokból működtetni egy járóbeteg ellátó intézményt is, de véleményem szerint igazgató úr megtesz mindent, hogy ennek a feladatnak megfeleljen. Örömteli az is, hogy uniós pályázati pénzekből sikerült nekikezdeni a rendelő felújításának, kevés olyan célt tudok elképzelni, amelyre hasznosabban lehetne elkölteni ezeket a forrásokat! Igazgató úr tájékoztatott arról is, hogy nyáron újabb belső felújítások várhatóak, amelyek fennakadást nem, de a megszokotthoz képest némi kihívást biztosan okozni fognak a betegellátásban. Emellett felvetettem kérdésként, hogy lehetséges-e a jövőben a várandós kismamák automatikus elsőbbségben részesítése, de kiderült, hogy ennek állítólag törvényi akadályai vannak, mert antidiszkriminációs felsőbb szabályokba ütközik. Véleményem szerint ezeken a szabályokon változtatni kell, hiszen annyi társadalmi csoport kap pozitív diszkriminációt Magyarországon, hogy pont a kismamáknak ne járhatna az? Erre a kérdésre biztosan mielőbb megoldást kell találni, ha máshol nem, hát a Parlamentben!

Pénteken Csepelen egy közmeghallgatáson vettem részt, ahol a METRANS vállalat Duna-parti beruházása volt a téma. A megvalósítás alatt álló projekt úgy indult, hogy egy logisztikai terminál épül a Dunához közel, ahol a vonaton beérkező konténereket rakják át közúti szállító járművekre. Ezzel nem is lenne gond, a 200 új munkahelynek is örülni lehet, azonban nem régen derült ki, hogy a terminálon veszélyes anyagokat is tárolnának átmenetileg, illetve rakodnának át a vonatokról a járművekre. A közmeghallgatás meghívójához csatolt biztonsági jelentésben az is szerepelt, hogy a terminálon esetlegesen bekövetkező konténersérülés esetén az anyag tulajdonságaitól függően toxikus gázfelhő terjedésével, tócsatűz kialakulásával és csatornaszennyezéssel, talajszennyezéssel is számolni kell. A Jobbik ebben a formában nem tartja elfogadhatónak a beruházást, főleg annak tükrében, hogy nagyon közel a terminálhoz lakóházak is találhatóak, ami komoly félelemmel tölti el az ott élő embereket. Úgy gondoljuk, hogy az ügy fontosságára való tekintettel a helyi lakosokat is meg kell kérdezni, ezért a csepeli Jobbik helyi népszavazást kezdeményez az ügyben! És hogyan érinti mindez a XXII. kerületet, és azon belül is Budafokot? A csepeli beruházás légvonalban igen közel van hozzánk, csupán a Duna választ el minket. Bármilyen katasztrófa helyzet kialakulása esetén Budafok legalább akkora veszélyben lenne, mint Csepel! Felmerül a kérdés, hogy XXI. kerületi Önkormányzat megkereste-e XXII. kerületit? Ha nem, akkor azonnal át kell tekinteni a helyzetet és a beruházás Budafokra gyakorolt hatását, ha pedig igen, akkor választ kell találni arra, hogy miért nem került az ügy a XXII. kerületi képviselő testület elé?http://alfahir.hu/csepeli_kontenerterminal_a_metransnak_meg_nincs_engedelye_a_veszelyes_anyagokra

A Jobbik országgyűlési képviselőjeként kénytelen voltam feljelentés tenni egy dél-budai hotellel kapcsolatban, mert felmerült a gyanú, hogy a hotelben a Btk. 354. §-ában szabályozott, jogellenes tartózkodás elősegítésének bűncselekménye valósulhatott meg. A Jobbik dél-budai, 18. választókerületének elnökeként azt tapasztaltam, hogy sajnos a XI-XXII. kerületeket is egyre inkább eléri az illegális bevándorlók jelenléte, és felmerült több helyen a  gyanú, hogy sokan a bevándorlok jelenlétét embercsempészet vagy jogellenes tartózkodás elősegítése elkövetésével pénzszerzésre próbálják felhasználni. A Jobbik minden eszközzel küzd az embercsempészek ellen, és mindent megteszünk az ilyen személyek felderítésének segítése érdekében. A feljelentéssel érintett dél-budai hotel nevét tudatosan nem kívánjuk nyilvánosságra hozni, mert nem szeretnénk, ha a hasonló cselekményeket elkövető, de még felderítetlen vendéglátóhelyek megkönnyebbültem dőlhetnének hátra. Üzenjük minden ilyen hotelnek, hogy sorra kerülnek ők is, és nem nyugszunk, amíg minden embercsempész vagy a bevándorlásból hasznot húzó személy a törvény előtt nem felel tettéért!Staudt Gábor országgyűlési képviselő, Budapest 18. választókerület elnöke

A Jobbik azt javasolja az Országgyűlésnek, hogy tegyék kötelezővé a parlamenti bizottságok - legyenek az állandóak vagy eseti vizsgálóbizottságok - előtti megjelenést és a távolmaradókat sújtsa büntetőintézkedés. Mint ismeretes a Quaestor-ügyben Volner János a Országgyűlés Vállalkozásfejlesztési Bizottságának elnöke beidézte Szijjártó Pétert külgazdasági és külügyminisztert és Matolcsy Györgyöt a Magyar Nemzeti Bank elnökét, hogy a bizottság megtudja, mit tud a KKM és az MNB vezetősége a Quaestor-ügyről. A beidézettek azonban távol maradtak a meghallgatástól. Staudt Gábor, a párt országgyűlési képviselője keddi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy szankciók híján nem veszik komolyan a bizottsági idézéseket és ellehetetlenítik a testületek munkáját.A politikus emlékeztet arra, hogy még 2010 szeptemberében javasolta a Jobbik a Btk. módosítást, hogy a népképviseleti szerv vizsgálatának akadályozását törvény büntesse, szavai szerint ez a módosítás, pontosan ezekre az esetekre vonatkozhatott volna. Az új Btk. módosításának vitája folyamán, ezt a Fidesz leszavazta.Staudt azt mondta, hogy mindössze annyi előrelépés történt ez ügyben, hogy az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságán beidézés esetén, a meg nem jelenés az szabálysértés lett. Emlékezett, hogy emiatt egyedül Mesterházy Attila ellen indult eljárás, a Simon-ügyben, de ezt is lezárták, mert a bíróság “furcsa indoklása” szerint az MSZP egykori elnöke nem bírhatott az adott ügy szempontjából releváns információkkal. Holott a bíróság jogszabály-értelmezésének kizárólag arra kellett volna vonatkozni ami a törvényben áll, miszerint a meg nem jelenés büntethető, hiszen ha egy ilyen népképviseleti bizottság valakit megakar hallgatni, arra bizonyára meg van az oka. Staudt azt mondta, hogy eddig egyedül egy pártelnök, Vona Gábor jelent meg a Nemzetbiztonsági Bizottság ülésén idézésre, ellentétben például Orbán Viktorral. Gyurcsány Ferenc egyenesen a közösségi oldalán üzente meg, amikor beidézték, hogy nem megy el a bizottsági meghallgatásra.A Jobbik a Nemzetbiztonsági Bizottsággal kapcsolatos már létező, büntethető tényállást, minden bizottságra kiterjesztené. Staudt úgy véli, hogy az ezzel kapcsolatos törvényjavaslat még a mai napon az Országgyűlés elé kerülhet. Az ellenzéki vezető erejének politikusa azt mondta, ha a Fidesz tényleg érdekelt az elszámoltatásban, a közélet megtisztításában, a brókerbotrányok tisztázásában, akkor támogatni fogja a javaslatot. Staudt Gábor szerint az a minimum, hogy ezt megszavazza a Fidesz, de ha így sem sikerül elérni a sikeres bizottsági meghallgatásokat, keményebb lépéseket is eltudna képzelni a Jobbik, hogy ne lehessen “packázni az emberekkel”.

Először a sértett, csak utána az állam - jellemezte dr. Staudt Gábor, a Jobbik parlamenti képviselője azon törvénymódosító javaslatát, ami a bűncselekmények áldozatául esett személyek és azok családjainak kártérítését segítené elő. A képviselő a szíven szúrt Marian Cozma kézilabdázó és az agyonvert Szögi Lajos tanár példáját hozta fel, mellyel kapcsolatban elmondta: hiába vannak jogerős kártérítési ítéletek, a bűnözőktől lefoglalt vagyonért először az állam áll sorba, mondván, meg kívánja téríteni a bűnügyi költségeket. A sértett, vagy annak családja csak ezután következhet, ám jellemző, hogy a bűnügyi költség olyan magas, hogy nekik már semmi nem jut. Ráadásul - tette hozzá - a büntetőeljárásról szóló törvényben foglaltak szerint az igazságügyi miniszter az elkövető kérelmére elengedheti a bűnügyi költségek megtérítését, ugyanakkor az áldozati fél ezt már nem kérheti. Pedig ha kérhetné, akkor az elkövetőnek nem az állam felé, hanem rögtön az áldozatok felé kellene teljesítenie a kártérítést. A törvényt a Jobbik úgy módosítaná, hogy a bűnügyi költségek elengedését hivatalból lehetővé tennék, illetve a miniszteri kérelemhez megadnák a jogot a sértetteknek is.   Dr. Staudt Gábor bejelentette továbbá, hogy az Országgyűlésnek benyújtott törvénymódosító javaslatban a végrehajtásról szóló törvényt is módosítanák, eszerint - mintegy bebiztosítva az előzőleg említett javaslat célját - az állam polgárjogi igénye egyszerűen "helyet cserélhetne" az állampolgárokkal, és az új rendszerben  előbb az áldozatok kapnák meg a kártérítést, az állam csak utána kérhetné számon a bűnügyi költséget az elkövetőkön - ha kell, akár évtizedeken át, különböző levonások formájában.  A képviselő közölte, hogy javaslatukat előremutatónak tartják, mely egy első lépést jelenthet a tényleges kártérítések felé. Dr. Staudt Gábor úgy fogalmazott, a Jobbik szolidáris a bűncselekmények áldozataival, viszont most "az állam nem védi meg állampolgárait, de pofátlan módon tartja a markát, és így sok esetben nem jut semmi a valódi sértetteknek".  Marian Cozmát, az MKB Veszprém román kézilabdázóját 2009. február 8-án késelte halálra egy cigányhorda. A családnak megítélt kártérítés ugyanakkor elmarad, ugyanis az állam több mint 100 millió forintos bűnügyi költségre tart igényt, ez pedig a lefoglalt vagyonnál is több. A családnak tehát jó eséllyel egy forint sem jut, a sportoló apja pedig nemrég odáig jutott, hogy a magyar konzulátus előtt akarta magát felgyújtani, ha nem változtatnak a helyzeten.  Szögi Lajost 2006. október 15-én verték halálra Olaszliszkán: a tanár gyermekeivel tartott autóval egy közeli faluba, amikor egy cigány lány átszaladt előtte az úton. Ugyan az autó nem ütötte el a gyereket, de annak családtagjai magyarellenes kiáltások közepette a helyszínen, gyermekei szeme láttára végezték ki a férfit. A Szögi család a mai napig nem kapott kártérítést, hiába ítélte meg számára a bíróság. Az ún. „romagyilkosságok” ügyében a kormány külön forrásból biztosított 70 millió forintos kártérítést. Alfahir.hu